KATASZTRÓFAVÉDELEM TÁJÉKOZTATÓJA

A fűtési szezon – Előzzük meg lakástüzet és szén-monoxid-mérgezést

A hivatalos fűtési szezon október 15-én kezdődött. Azok, akik meg nem ellenőriztették kéményüket és fűtőeszközeiket, ezt ugyan még mindig megtehetik, de ilyenkor leterheltek a szakemberek és hosszabb a várakozási idő.

A kéményseprő ősszel és télen is el tudja végezni a kémény ellenőrzését, és ha szükséges, a tisztítását. Ilyenkor arra érdemes figyelni, hogy a kéményellenőrzés napján ne fűtsünk be, hogy a kéményseprőnek ne forró környezetben kelljen dolgoznia.

A kémények javasolt ellenőrzési gyakorisága gázos fűtés esetén kétévente, szilárd tüzelés esetén évente egy alkalom. Akik családi házban élnekés a családi házba nincs bejegyezve semmilyen vállalkozás, azok számára a kéményseprés ingyenes. A kéményseprő akkor jön, amikorra a kéménytulajdonos időpontot foglalt. Településtől függ, hogy kéményseprőcég, vagy a katasztrófavédelem kéményseprői végzik az ingyenes kéményseprést. A katasztrófavédelem kéménysepréssel kapcsolatos információkat tartalmazó weboldalán irányítószám alapján ki lehet keresni, hogy a katasztrófavédelemnél, vagy valamelyik kéményseprőcégnél lehet időpontot egyeztetni az ingyenes ellenőrzésre. Ugyanezen a weboldalon az online ügyintézést kiválasztva lehet időpontot foglalni a katasztrófavédelem kéményseprőinél. 

Azt, hogy mennyire fontos az ingyenes lakossági kéményseprés lehetőségével élni, mutatja a tény, amely szerint a tűzoltókat idén már 702 kéménytűzhöz riasztották. Az ilyen esetek leggyakoribb oka, ha nincs megfelelően kitisztítva és a kémény belső falára lerakódott korom és kátrány meggyullad. Minden hatodik lakástűz a kéményben keletkezik. 

A fűtési időszakban megnő a szén-monoxid-mérgezéses esetek száma. Tévhit, hogy csak a régi gázkazánoknál jelentkezhet ez a probléma, hiszen minden nyílt égésterű fűtőeszköz és vízmelegítő forrása lehet a mérgező gáznak, amennyiben nem biztosított a levegő-utánpótlás. A kandalló, a cserépkályha, illetve a vegyes tüzelésű kazán, a konvektor és a fali vízmelegítő is lehet nyílt égésterű és akkor ezek a szoba levegőjét használják működés közben. Ha nincs elég friss levegő ezek környezetében, szén-monoxid fog keletkezni, ami magas koncentrációban akár egy percen belül is halált okozhat. Idén már 14 ember halt meg emiatt.

Évente egyszer érdemes szakemberrel megnézetni a fűtést és a vízmelegítőket. Ezek hőtermelő, lánggal égő berendezések, a meghibásodásuk lakástűzhöz vagy szén-monoxid-mérgezéshez vezethet.

Érdemes minden nyílt égésterű fűtő- és vízmelegítő eszköz mellé szén-monoxid-érzékelőt helyezni. A megbízható érzékelők listája megtalálható a katasztrófavédelem honlapján. Az érzékelőt a fűtőeszköztől, vagy vízmelegítőtől egy méterre, fejmagasságba helyezzük el, és figyeljünk a szavatossági idejükre.

Kéménytüzek, elektromos tüzek megelőzése kapcsán

Hideg idő beköszöntével folyamatosan, szinte megállás nélkül üzemelnek a különböző tüzelő-fűtő berendezések. A folyamatos működtetés mellett nagy igénybevételnek vannak kitéve.

A fűtési időszak alatt gyakran alakulnak ki kéménytüzek, ebből adódóan sokszor az épület tetőszerkezetére is átterjednek a lángok.

A kéménytüzek két típusát lehet megkülönböztetni:

Koromégés: A kéménytüzek esetében a koromtűz a leggyakoribb. A szilárd tüzeléssel fűtők esetében az intenzív fűtés, az alacsony külső hőmérséklet miatt a kéményben meg növekedett huzathatás több esetben, a kéményben lerakodott korom meggyulladását eredményezheti.

Kátrányégés: A porkorom, és a kén keveredik a kicsapódó vízpárával, majd meggyullad. Ez egy meglehetősen veszélyes folyamat, mivel magas az égő anyag égési hőmérséklete, akár 800-1.300 ⁰C-ot is elérheti, az égés pedig 1-15 órán át tarthat, attól függően, hogy a lerakódott anyag milyen mennyiségű.

A kéménytüzek az alapvetőszabályok betartásával megelőzhetőek: 

• Rendszeresen tisztítsa ki kéményét és tüzelő berendezését!
• Házilagosan kémény kiégetést soha ne végezzen!
• Ne tüzeljen el műanyagot, festett és rétegelt nedves fát, lemezt, falemezt, vasúti talpfát, szemetet, hulladékot, fáradt olajt! Ezek a környezetet is szennyezik.
• Laza, rosszul záródó kéményajtók, tömítetlen kazántagok, rosszul szigetelt égéstermék elvezető csövek csökkentik a hatásfokot, ráadásul ezek tűzveszélyesek!
• Kéményét és tüzelőberendezését rendszeresen ellenőriztesse szakemberrel!
• Csak engedélyezett begyújtó anyagot használjon a tüzeléshez.
• Szél esetén vagy alacsony külső hőmérsékletnél a kémények huzata erősen megnőhet (egy megfelelően beépített és működő huzatszabályzó sokat segíthet.

A falazott kémények tüzei mellett egyre gyakoribb a szerelt kémények okozta tűzesetek is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbb esetben kivitelezési hibák, hiányosságok (nem megfelelő hőszigetelés, burkolatok nem megfelelő kialakítása, szerelt kémények rögzítési hibái) okoznak tüzeket. A rejtett, épületszerkezetekkel burkolt hibákat nem lehet kiszűrni, a hiba néha évtizedekig lappang. Ebben az esetben is nagyon fontos rendszeres karbantartás és szakemberrel való átvizsgálás.  

A lakások felfűtésére sokan használnak valamilyen elektromos berendezést. Lehet ez elektromos kandalló, elektromos radiátor, elektromos fűtőventilátor, klíma stb.. Ezek mind nagy teljesítményű készülékek, amik túlterhelik a hálózatot, s így könnyen tudnak tüzet okozni. Az ilyen típusú tüzek általában két módon keletkezhetnek: vagy az elektromos áram által működtetett eszköz, berendezés hibásodik meg, ilyenkor a belsejében rendellenes hőképződés indul, és ez okozza a tüzet, vagy pedig a villamos hálózat hibája miatt alakulhat ki tűz. Köztudott a régi építésű házaknál nem a mai kor terheléséhez tervezték az elektromos hálózatot.

Jó tanácsok az elektromos tüzek megelőzése, az otthonok védelme érdekében:

• Túlmelegedés, rendellenes működés, furcsa, égésre utaló szag esetén azonnal válasszuk le az elektromos berendezést a hálózatról, húzzuk ki a konnektorból.
• Használat előtt nézzük át az elektromos berendezéseket, a csatlakozókat és a vezetékeket.
• Ne terheljük túl a hosszabbítókat, elosztókat, több elektromos hosszabbító kábelt ne csatlakoztassuk egymásba!
• Ne használjon hosszabbítót, kábeldobot feltekerve!
• Kizárólag szabványos elektromos készüléket használjunk!
• Különböző anyagú vezetőket (réz és alumínium) nem szabad egymáshoz csatlakoztatni, kötéseket kialakítani!
• Az elektromos hálózatban keletkezett hibákat minden esetben szakemberrel javíttassa meg!

Gyakorta lehet hallani és olvasni a különböző híroldalakon, hogy a kazánból, a kályhából kipattanó szikra okozott tüzet. Az ilyen jellegű tűzesetek odafigyeléssel, alapvető szabályok betartásával megelőzhetőek. 

A hatékony megelőzés érdekében:

• Csak engedélyezett, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést szabad használni.
• Ne a berendezés közelében tárolja a fűtőanyagot.
• Szilárd tüzelőanyaggal (fa, szén, szalma stb.) üzemelő berendezés közelébe éghető anyagot nem szabad tenni, a kipattanó szikra felfogására fémből készült és vízzel töltött szerkezetet használjon.
• A szilárd tüzelőanyaggal üzemelő tüzelő- és fűtőberendezést csak szilárd tüzelő- vagy engedélyezett begyújtó anyaggal gyújtsa be és üzemeltesse.

Naponta átlagosan tizenöt lakástűzhöz riasztják a tűzoltókat. Télen azonban ez a szám a duplájára emelkedik. A tűzvizsgálatok azt mutatják, hogy a legtöbb lakástűz valamilyen emberi tevékenységre vezethető vissza, oka sok esetben emberi mulasztás vagy gondatlanság. A legtöbb lakástüzet nyílt láng szabálytalan használata, hibás elektromos eszközök, vagy a túlterhelt elektromos hálózatok okozzák. Az is gyakori, hogy a fűtés, a főzés, vagy a dohányzás áll a lakástüzek hátterében. Azokban a lakásokban, ahol van füstérzékelő, nem következik be halálos lakástűz, sőt füstmérgezés, nagyobb tűz sem jellemző az ilyen otthonokban. Tűz esetén fontos a gyors helyzetfelismerés és reagálás. Ha a tüzet nem tudja eloltani, az épületet a lehető leggyorsabban hagyja el és kérjen segítséget a 112-es segélyhívón!

Odafigyeléssel, füstérzékelőkkel, beépített tűzjelző berendezésekkel megelőzhetőek a lakástüzek

Az elmúlt időszakban megszaporodtak a megyénkben a lakástüzek száma. A lángok a legtöbb esetben (99%-ban) emberi gondatlanságból keletkeznek. Odafigyeléssel, ezen túlmenően füstérzékelőkkel, beépített tűzjelző berendezéssel nagy részben megelőzhetőek lehetnének a káresemények többsége.

A statisztikák azt mutatják, hogy ősszel és télen, illetve azokban az években, ahol mostohább időjárási körülmények alakulnak, ki megszaporodnak a lakástüzek száma, ezen belül is halállal járó események. Az említett időszakokban az emberek többet vannak otthon, kevesebbet tartózkodnak a szabadban, így gyakrabban fordulnak elő a konyhatüzek, vagy akár a dohányzásból keletkező tűzesetek is. Az események számaiból kiderül, hogy a nyílt láng használata okozza a kialakult lakástüzek számát. Nem elhanyagolható tény, hogy a gyertyák és a mécsesekkel sem bánnak óvatosan és körültekintően az emberek. Nagyon gyakoriak a kéménytüzek is, amelyeknek általában a kémény nem megfelelő műszaki állapota vagy éppen a nem megfelelő tüzelőanyag az okozója. A lakástüzek második leggyakoribb oka az elektromos eszközök meghibásodása. Ezek lehetnek hajszárítók, telefontöltők vagy bármi, ami elektromos. Nagyon fontos, hogy a nem használt eszközöket húzzuk ki a konnektorból, a lehető legrövidebb ideig tartsuk őket feszültség alatt. További tűzesetek tényezői a fűtőeszközök, főző- és vízmelegítő berendezések lehetnek, ezek szintén gyakran okoznak tüzet. Ilyenkor a bajt maga a hőtermelés, a közvetlen hőhatás eredményezi, és nem elhanyagolható tény, hogy a dohányzás (amikor valaki az ágyban cigarettázva elszunnyad, parázs kiesik, és nem veszi észre) okoznak még tüzeket.

Bármilyen tűz észlelése során a legfontosabb a gyors helyzetfelmérés. A tűz másodpercek alatt rohamosan elterjedhet, így ha látunk esélyt a tűz megfékezésére és eloltására, akkor azt azonnal kezdjük meg. Ha nincs ilyenre lehetőség, akkor az első dolgunk a tűzoltók értesítése legyen, és csak utána kezdjünk bele a tűz oltásába, illetve a kármentésbe. Ha a tűz akkora, hogy már a testi épségünket, vagy a lakás szerkezetét veszélyezteti, akkor hagyjuk el az épületet és haladéktalanul szóljunk a szomszédoknak és az esetleges más lakóknak is.

A legtöbb tűz odafigyeléssel megelőzhető, illetve füstérzékelők, beépített tűzjelző berendezések pedig életet menthetnek!